Nemzetiségi célú beruházási, felújítási és karbantartási tevékenységek 2022. évi költségvetési támogatása Német Nemzetiségi Önkormányzat Alsószölnök A Kultúrház, mint közösségi tér női mosdójának felújítása
Nemzetiségi célú beruházási, felújítási és karbantartási tevékenységek 2022. évi költségvetési támogatása Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat Alsószölnök irodája nyílászáróinak cseréje
Tájékoztatás a szlovén Rába-vidék térségfejlesztési program megvalósításának támogatásáról szóló 1618/2019.(X.28.) Kormány határozat kapcsán nyújtandó célzott pénzügyi támogatás keretében Alsószölnökön megvalósuló fejlesztés tényleges befejezéséről
Tájékoztatás a szlovén Rába-vidék térségfejlesztési program megvalósításának támogatásáról szóló 1618/2019.(X.28.) Kormány határozat kapcsán nyújtandó célzott pénzügyi támogatás keretében Alsószölnökön megvalósuló fejlesztés 80 %-os állapotáról
Tájékoztatás a szlovén Rába-vidék térségfejlesztési program megvalósításának támogatásáról szóló 1618/2019.(X.28.) Kormány határozat kapcsán nyújtandó célzott pénzügyi támogatás keretében Alsószölnökön megvalósuló fejlesztés 50 %-os állapotáról
Tájékoztatás a szlovén Rába-vidék térségfejlesztési program megvalósításának támogatásáról szóló 1618/2019.(X.28.) Kormány határozat kapcsán nyújtandó célzott pénzügyi támogatás keretében Alsószölnökön megvalósuló fejlesztésről- 20%-os készültség
Tájékoztatás a szlovén Rába-vidék térségfejlesztési program megvalósításának támogatásáról szóló 1618/2019.(X.28.) Kormány határozat kapcsán nyújtandó célzott pénzügyi támogatás keretében Alsószölnökön megvalósuló fejlesztésről
Járási települési ügysegédek ügyfélfogadási rendje - 2016. július 1-től

Helyi látványosságok

NAGYBOLDOGASSZONY RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

Az alsószölnöki Templomot Batthyány Alajos építtette 1815-ben, s 1816-ban Somogy Lipót püspök szentelte fel. A plébániát Batthyány Alajos özvegye, Szapáry Terézia grófnő alapította, 1821-ben.

Előbb az 1764-ben szintén az egyik Batthyány grófnő által Kisboldogasszony tiszteletére emelt oltárfülkénél, kápolnánál imádkoztak a hívek, s a rábaszentmártoni anyaegyház templomába jártak misére. A kápolna Mária-szobrát a templom oltárára emelték. Amikor a templomba a mostani főoltár bekerült (1889.) e szobrot a Szeplőtelen Fogantatás egy kisebb, most is a főoltáron levő szobrával cserélte fel Persa Iván plébános (1887-1894.), aki azt egy Grazban élő művészbarátjától hozta. Ekkor a régi Mária-szobrot a templom előtt levő füves téren helyezték el.


1881-ben Karlovitz László özvegye, Techet Mária két nagyméretű festményt ajándékozott a templomnak annak emlékére, hogy három fiát itt keresztelték meg. Az orgona renoválásakor (1882.) derült ki, hogy egy Georg Mitterreytter nevű mester készítette 1724-ben Grazban. 1901-ben új orgonát vettek a környékbevli értelmiség (ügyvédek) adományaiból. 1903-ban kifestették a templomot, amiről a Szent-Gotthárd című újság is tudósított. 1912-ben Szakovics József plébános restauráltatta a templomot és a paplakot. Kósz Vince plébános idejében (1925.) vettek két harangot, melyre a pénzt Reinik Alajos kereskedő gyűjtötte. Tóth Márton németül is tudott. Ő jegyezte be a Historia Domusba, hogy a község lakói valamikor hat család kivételével szlovének voltak. A negyvenes években sokan németeknek vallották magukat. Ennek okát a plébános abban látta, hogy a silány föld miatt a vagyontalan lakosság megélhetését másutt volt kénytelen biztosítani, többek között németországi idénymunkán. 1949-50. közötti egy év alatt Török Béla plébános az egész falu lakosságát bevonta a templom felújításába. 1959. február végén Hendler Teréz volt alsószölnöki lakos, aki már húsz éve elment Amerikába, 100 dollárt küldött, hogy a templom számára miséző kelyhet vegyenek. A kehelybe belevésették a nevét. A templom tornyán lévő bádog gömböt 1961-ben a harkályok úgy kilyuggatták, hogy majdnem leesett a rajta lévő kereszttel együtt.


A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. A plébániai anyakönyvezés 1817-ben kezdődött. A templom mellett áll a világháborúban elesett 13 alsószölnöki hősnek a nevét megörökítő hadiemlék. A templomban kezdetben szlovénul, később németül is miséztek, az újabb időkben pedig csak magyarul. Alsószölnök huszonkét plébánosa közül a két leghíresebb szlovén lelkész: Kossics József költő, nyelvész, történész és néprajzkutató, valamint dr. Lenarsich Imre fotóművész.


A templom 2001-ben felújításra került.


KERESZTEK, SZOBROK

A volt malom felé vezető út mellett, a 124. szám alatti telken álló kőkeresztet Glanz Mihály állíttatta 1959. szeptember 6-án „a háborúban elveszett Mihály és Ferenc” fiai emlékére.


A templom előtti, kőből faragott Mária-szobor az 1764-ben épült oltárfülkéből, kápolnából való. 1889-ben került a mai helyére. A felette lévő tetőt helyi iparosok az 1925-30. években készítették.


A templom mellett található az I. világháborús emlékmű.
A templommal szemben, a plébániaház mellett áll Szent Flórián szobra, melyet 1930-ban állíttatott Zsidó Miklós és családja.


A 26. számú ház előtt álló vasrácsos kerítéssel körülvett kőkeresztet Wugrinetz István és családja állítatta 1947-ben. A novemberi szentelésen szerepelt először az alsószölnöki énekkar. Latinul és magyarul énekeltek.
A Potecz Ferenc 36. sz. alatti lakos tulajdonát képező kőkeresztet, mely vasrácsos kerítéssel van körülvéve, Szorger Antal állítatta 1913-ban. Felirata szlovén és német nyelvű. A márványból készült Máriát 1998-ban még márványból készült pünkösdi rózsák vették körül.


A megszűnt régi temető közepén is áll (1964 óta) egy kőkereszt, melynek fenntartója Kovács Ferenc családja. A mai temető kőkeresztjét a vihar ledöntötte, helyette a község 1949. szeptember 2-án újat állíttatott. A falu végén lévő, legújabb kovácsoltvas-kereszt helyén állt a falu legrégibb fakeresztje. 1907-ben állíttatta Kozár Ferenc és neje Moháp Anna.

 



Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom

I. világháborús emlékmű


Szent Flórián szobor


Szűz Mária szobor

BOGNÁRHÁZ

Alsószölnök Község Önkormányzata az Alsószölnök, Fő út 38. szám alatt álló, 1800-as évek végén épült, tornácos bognárházat megvette és tájházzá alakítatta.
A lakóépület, melyben egy szoba egy konyha és pince található, egykor egy bognármester otthona volt. Az Őrségben, és a Rába vidéken egyedülálló az ilyen jellegű lakóépület. A tájház műhelyében a bognár munkája és eszközei kerülnek bemutatásra, a volt lakótér pedig a hármas határ (Szlovénia, Magyarország, Ausztria) mellett élők hagyományait örökítette meg. A helyiségek az 1950-es éveknek megfelelően vannak berendezve.
A lakóingatlan tájházzá történő átalakításával az önkormányzat szeretne lehetőséget biztosítani a kulturális örökség megőrzésére, a régi bognár mesterség és a helyi hagyományok bemutatására a nyilvánosság számára, akár oktató céllal is.
A projekt az ERFA pénzügyi támogatásával valósult meg a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében.

A tájház látogatható előzetes bejelentést követően.
Elérhetőség: Monek Zsolt, polgármester
Tel: 06-30-973-1208